Lunar Aurora - Hier und jetzt

(Elixir of sorrow, 2004)

Bajorországban a sörtől, a káposztával tálalt kolbásztól, ill. az esőtől félpuhára töttyedt, joviális Hansok és Sophie-k élnek, akik aztán magasról tesznek a metálra (hacsak nem valami egészen céltalan, szarrátekert póver fos), és pusztán az autógyártás meg a Bayern-győzelem tudja őket minimálisan kirángatni a legáltalánosabb biztonsági középszerűségből.

Hát nem!

Érdekes, hogy a német black színtér még a franciánál is kevésbé ismert, pedig a 2000-es évek első felében (a norvég úthenger széttartó alkatrészekre szakadását követően) olyan minőségű fekete METÁLT sajtoltak ki magukból, ami bárkinek becsületére válna.

A Lunar Aurora pl. az említett miliőben tudott a göcsmentes, nagyívű sikálást, a pátoszt, a nyugtalanságot követő nyugalmat, továbbá a torzított intenzitást egészen új szintre emelő muzsikát alkotni, aminek esszenciája az Elixir of sorrow lemez.

Ha csakis az itt és most bír jelentőséggel, azzal annyi felesleges nehezéktől szabadul meg a tudat, hogy ilyen remek produktumok ugornak ki belőle.